#családi-kapcsolatok

Családi kapcsolatok - kérdések és válaszok. Ha ehhez a témához kapcsolodó kérdésed van, kattints az "Új Kérdés" gombra. Ha nem szeretnél lemaradni az ehhez a témához kapcsolodó új kérdésekről, iratkozz fel.

> #családi-kapcsolatok

Kérdések

Névtelen
több mint 3 héttel ezelőtt

Megcsaltak, mit tegyek?

Sziasztok! Pár hónapja vagyok együtt az első barátommal, és azt hittem, hogy minden csodás és felhőtlen. Még sose voltam ilyen boldog, mint azóta vele. Rengeteg időt töltöttünk együtt az első hetekben, de ezek a közös programok az utóbbi időben már kezdtek elmaradozni, és mindig nagyon féltettem, mikor a haverjaival ment be esténként a városba, mert tudtam, hogy számomra idegen lányok is lesznek ott. Aztán beigazolódott a félelmem, megcsalt. Először nem is akarta elmondani, egy közös barátunktól tudtam meg, aki szintén ott volt este, amikor megtörtént. Teljesen összezuhantam, fogalmam sincs mit csináljak, annyira szeretem. Nem akarom elveszíteni. Szerintetek mit tegyek?

3 10
Névtelen
több mint 3 héttel ezelőtt

Megcsalt a férjem, nem tudom kiheverni, mit tegyek?

Egy ideje a férjemmel való viszonyom már nem a régi. Ez mindkettőnknek feltűnt, de valahogy sosem beszéltünk róla. Egy idő után gyanússá vált nekem, mennyire távolságtartó, ezért megkérdeztem, hogy mi van a dologban. Először nem akarta bevallani, de a végén mégis kiderült, hogy megcsalt. Állítása szerint egyszeri dolog volt és nagyon bánja, de azóta nem tud a szemembe nézni, annyira szégyelli magát. Azt mondtam neki, hogy megbocsátok, ha nem történik meg többször, de be kell ismernem magamnak, hogy nem tudok megbocsátani és kiheverni a dolgot. Mit tegyek?

3 23
Névtelen
Oct 7

Mit tegyek, hogy ne legyek féltékeny?

Sziasztok! Egy ideje egyre jobban észlelem magamon és a párom is szóbahozta már, hogy meglehetősen féltékeny vagyok. Egy ideje nagyon jól kijönnek a legjobb barátnőmmel, és néha úgy érzem, hogy jobban is érzik magukat egymás társaságában, mint az enyémben, sőt tartok tőle, hogy kicsit több is van köztük. A párommal elég sok veszekedésbe kerülök emiatt, és a barátnőmmel se szeretném, hogy megromoljon a kapcsolatom, ezért fordulok most hozzátok, hátha van pár tippetek, hogyan tudnék ezen változtatni, hogyan legyek kevésbé féltékeny?

3 369
Névtelen
Sep 5

Mit tegyek mert egyre elviselhetetlenebb a gyerek?

KB 2 évvel ezelőtt " jóhaverkája" miatt, mert annak a családja is uszitotta kénytelen voltam venni xboxot, valójában azt hittem megvan a vágy mostmár minden jó lesz újra. Hát nem. Idővel k)övetelt mert vérig sértődött h csak 25000ftos monitort akarok venni, neki Samsung hajlított kell megkapta, egyedűl nevelem lakást bérlek neki. Se lát se hall agresszív, velem mint a kutyájával beszél, semmivel nem törődik, itthon vagyok sznapon hozzám se szól hazajövök este fél óra múlva ajánlom is, h kész legyen már az étel, hiába mondom, minden hiába, reggeltől estig dolgozom vagyonőr vagyok 10 v 15 órás boltban. Félek h elpattan a húr mostmár!

3 285
Névtelen
Sep 4

Mit tegyek ebben a helyzetben a kamasz gyermekemmel?

Az utóbbi időben nagyon megváltozott a viselkedése, és kezdek érte aggódni, illetve tanácstalan is vagyok. Mi egy nagyon vallásos család vagyunk, és ebben a szellemben neveltem őt is. Eddig nem is volt ezzel probléma. Eljárt velünk templomba, este együtt imádkoztunk, és istenfélő életet éltünk. Azonban nyár közepe fele teljesen megváltozott. Most kezdte a végzős évét az iskolában, de nyáron eljárt dolgozni egy kis kávézóba, ugyanis mindig azt tanítottuk neki, hogyha szeretne valamit, azért dogozzon meg. Én arra gondolok, hogy a munkahelyén történt valami, ami megváltoztatta, de teljesen kifordult magából. Nem jár velünk templomba, sajnos emiatt nagyon sokat is veszekedtünk vele, hiszen az életünkben a hit a legfontosabb. Nem hajlandó étkezések előtt és este sem imádkozni, majd a minap a fejünkhöz vágta hogy Istenben hinni bolondság, és mi mind bolondok vagyunk. Nagyon megbántott engem is, és természetesen féltem őt, mert hit nélkül élni nem lehet. Gondoltam itt hátha valaki tud valami tipped adni arra, hogy vezessem vissza a helyes útra, illetve hogy mi válthatta ki belőle ezt a nagyon nagy dacot.

1 511
mit-tegyek-ebben-a-helyzetben-a-kamasz-gyermekemmel
1 511
Névtelen
Jun 19

Mit tegyek? Szidjam meg?

Van egy 17 éves lányom és azt hiszem félre ismertem. Jó tanuló szófogadó kislány tipikusan olyan, akire minden szülő vágyik. Az apjával elváltunk, így a mai napon hozzá ment. Én gondoltam addig kicsit rendet rakok a szobájában. Teszem azt kihozom a szennyest, egy kupacba rakom az asztalán felgyűlt tankönyveket. Volt valami kis kacat az asztalon amit be szerettem volna tenni a fiókba, és nagyon ledöbbentem. Ott volt egy bontatlan óvszer a fiókban. Először azt sem tudtam mit tegyek, aztán bevallom nem szép dolog de elkezdtem kutatni picit hogy többet megtudjak, és a polcán egy dobozban találtam egy kinyomtatott képet amin egy 20-25 éves forma férfivel látható ahol ez a férfi öleli a lányomat, aki bikiniben van. Már ezen is épp eléggé kiakadtam ha az óvszer nem lett volna elég, de akkor ki szúrtam, hogy van egy tetoválás végig a bordája mentén. Ezt eddig nem láthattam, hiszen nem jár olyan ruhákban amik ezt láthatóvá teszik, meg tudja mennyire ellene vagyok minden ilyen testmódosításnak, mérgező dolognak. Még nem ért haza, este hozza haza az apja szerintetek mit tegyek? Szidjam le? Tiltsam el a férfitól? Kétségbe vagyok esve, mert hazudott, és titkolózott.

3 715
mit-tegyek-szidjam-meg
3 715
Névtelen
May 21

Hogyan lehet gyerekeinknek megtanítani, hogy jól bánjanak a pénzzel?

A pénz nem küszöbölhető ki az életünkből, de nem a legfontosabb érték. Hogyan lehet ezt nemcsak elméletben, hanem a mindennapi gyakorlatban is megmutatni?

2 60
Névtelen
Mar 10

Van ennek valami jogi következménye?

Egyedülálló anya vagyok, két gyerekem van. Egy 9 éves fiam, meg egy most 18 éves lányom, aki idén fog érettségizni. A kisfiammal semmi gond, harmadik osztályos, egyelőre élvezi az iskolát, annak ellenére, hogy az ismerősöm szerint ugyebár nagyon rossz az oktatási rendszer.(Ennek a mondatnak mindjárt kifejtem a jelentőségét) Én egy helyi szakközépiskolában tanítok matekot és németet, tehát benne vagyok eléggé az oktatási rendszerben, mint tanár. Kimondottan figyeltem persze rá, hogy különválasszam a munkámat a magánéletemtől, tehát a sztereotípiákkal ellentétben, miszerint a tanárok a gyerekeikkel még vaskalaposabbak mint a munkájukban, ez nem igaz. Szigorú tanár vagyok az igaz, és szigorú szülő is, de nem ugrálok a gyerekeim fején, nekem az a célom, hogy mindketten boldogok legyenek, épp ezért nem is szóltam bele, amikor a lányom az angol nyelvet választotta a német helyett, hiszen az ő életútja, neki kell boldogulnia majd, és ha ő úgy érzi, hogy az angollal boldogul jobban, akkor azzal. A probléma viszont pár hónappal ezelőtt kezdődött. Az iskolában, ahol tanul van jó pár tanár ismerősöm, és nyilván nem szoktam azért állandóan kérdezgetni őket mi van a lányommal, de ha úgy van azért elmondják.(Nagyon eddig nem is volt miről beszélnünk, mert nem magatartásban, sem tanulmányi eredményben nem volt a lányommal gond) November vége fele azonban a lányom történelemtanára felhívott, hogy nagyon leeresztett, és mivel érettségi előtt állnak, nagyon aggasztja a dolog. Beszéltem erről a lányommal, azt mondta, csak rosszul aludt a dolgozat előtt, nem volt ideje felkészülni, de kijavítja. Hittem neki, mert mi oka lett volna rá, hogy hazudjon? Ráhagytam, de aztán nemcsak hogy nem javított, még több mindenből rontott. Matekból, és irodalomból is teljesen leeresztett, és úgy éreztem, mintha már nem érdekelné semmi. Folyton elmászkált itthonról azzal az ürüggyel hogy a barátnőivel megy tanulni, de az eredményét persze nem láttam, így megálljt parancsoltam. Mondtam neki, hogy ennek a barátnőkkel tanulás dolognak az a vége, hogy csak rontja a jegyeit, ezért üljön le itthon egyedül, és kezdjen el rendesen tanulni, mert nem lesz eredményes az érettségije. Persze nem tetszett neki, hogy nem engedtem el, de úgy tűnt elfogadta. Csak aztán az elmászkálgatást a telefonálás váltotta fel, rengetegszer hallottam, hogy tanulás helyett nagyon halkan sutyorog valakivel a telefonba. Kérdőre vontam, hogy miért nem tanul, a válasza az volt, hogy csak a barátnőjétől kért segítséget, mert nem értett egy matekpéldát. Nem értettem miért nem tőlem kérdezi, hiszen mindig segítettem neki a matekban, ha valami nem ment. A válasza az volt, hogy nélkülem szeretne boldogulni. Amit szintén megértettem, szóval ráhagytam, azzal a feltétellel, hogy kijavítja a siralmas jegyeit. Ám továbbra sem változott semmi, sőt. Egyre több tanára panaszkodott már rá, hogy rengetegszer elkésik óráról, vagy ha ott is van, olyan mintha csak testben lenne jelen, fejben valahol teljesen máshol jár. Aztán pár hete bementem az iskolájába elintézni valamit(nem a lányom miatt kellett mennem) amikor összefutottam az egyik osztálytársával. Régről ismertem a fiút, mert az előző lakásukban szomszédunk volt, plusz egész általánosban a lányom évfolyamtársa. Kérdeztem mi újság vele, hogy megy az iskola, és szóba került természetesen a lányom is. A fiú elmondta, hogy aggódik miatta, mert mostanában nem igazán önmaga, és túl sok időt tölt az egyik fiatal férfi tanárral, aki év elején kezdett náluk az iskolában. 25-26 éves lehet a férfi, és az osztálytárs szerint van köztük valami. Hirtelen köpni-nyelni nem tudtam, hiszen nem ilyennek ismertem a lányomat. A fiúkkal sem nagyon törődött még, nemhogy férfiakkal, ráadásul egy tanárral. Amikor hazaértem, azonnal elmeséltem neki mit hallottam, és megkérdeztem, van-e alapja, de azt mondta hogy nem vagyok magamnál, ha ezt elhiszem. Természetesen akkor és ott már én sem tudtam, hogy kinek higgyek. Hiszen egy iskolán belül azért sok a pletyka, de közben ez mégis magyarázatot adott volna a lányom viselkedésére. Na, ekkor meséltem el a dolgot egy barátnőmnek, aki szerint ez a nagyon rossz oktatási rendszer tehet mindenről, mert kizsigereli a gyerekeket, és hazudozásra kényszeríti őket. Én ebben élek, tehát nem értettem vele egyet, de szerinte ha a lányomnak viszonya is van a tanárával, hagyjam rá, ha eddig nem derült ki, akkor jobb nem bolygatni az esetet, mert még ki is rúghatják a lányomat az iskolából. Na, és itt jön az, hogy teljesen tanácstalan vagyok. A lányom jegyei továbbra nem javultak, azóta biztos forrásból tudom, hogy tényleg viszonyuk van, de tehetetlen vagyok. Beszéltem a férfival, aki egy nagyon jólszituált, jóképű fiatalember, de ez mit sem változtat a tényen, hogy NEM kezdhet ki egy diákjával. Elmondtam neki, hogy kirúgatom, ha nem száll le a lányomról, erre az volt a válasza, hogy önként felmondott. Amellett persze, hogy elmondta a lányomnak hogy beszéltem vele, aki azóta szóba sem áll velem, pedig megérthetné, hogy az ő érdekében tettem. Nem tisztem beleszólni a magánéletébe, de ez a helyzet igen is veszélyes rá nézve, hiszen a férfi idősebb is nála, ráadásul visszaélt a hatalmával. A felmondása után azt hittem vége lesz, de továbbra is együtt vannak, továbbra is találkozgatnak, és én nem tehetek kb. semmit. Csak nézem, ahogy a lányom pár hónappal az érettségije előtt, teljesen elszúrja az életét. Ezek után mit tehetnék? Hogy védjem meg ettől a férfitól?

9 6050
van-ennek-valami-jogi-kovetkezmenye
9 6050
Névtelen
Mar 10

Mit tegyek ebben a helyzetben?

17 éves vagyok. Jövőre fogok érettségizni. Amikor 7 éves voltam akkor elváltak a szüleim és én apávál maradtam. Beköltözünk pesten egy 2 szobás lakásba és ott is éltünk egészen tavaly nyár elejéig. Előtte fél évvel apukám megismerkedett egy nővel és összejöttek. Sokat találkozgattak meg sokat voltak együtt úgy hogy a nő lánya meg én is velük voltam. Apa azt akarta hogy ismerkedjük meg, szeressük meg egymást. Mindenzt azért mert nyár elején úgy döntöttek hogy összeköltöznek. Eladtuk a lakásunkat mi is meg ők is és a pénzből vettünk egy nagyobbat. Innentől kezdődtek a bajok legalábbis velem. Nekem sose voltak igazán barátaim, legalábbis olyanok nem akikkel el tudnék menni ide oda. Suliba beszélgettem pár lánnyal az osztályból de mélyebb viszony nem alakult ki senkivel annyira hogy elhívjanak magukkal ha mondjuk mennek valahova. Nekem az egész nyaram jóformán abból állt mindig hogy filmeket néztem itthon meg ha apa kapott egy-egy nap szabadnapot akkor közösen elmentünk sétálni vagy fagyizni. Szóval nem vagyok egy népszerű lány sajnos pedig mindig is irigyeltem azokat akik viszont népszerűek. De egész eddig nem volt előttem ennyire a dolog. Csak aztán ugye összeköltöztünk az "új családunkkal" és apukám barátnőjének a lánya mindent megváltoztatott. Egy évvel idősebb nálam csak és mindene megvan ami nekem soha nem volt. Népszerű, gyönyörű lány, rengeteg barátja van akik sokszor egész nap majdnem nálunk voltak nyáron amikor apukámék dolgoztak. Fesztiválozni meg bulizni járt velük és lehet csúnya dolog de én iszonyatosan féltékeny voltam/vagyok rá. Ráadásul apa még az elején mindig azzal biztatott, hogy egy korúak vagyunk biztos jól kijövünk egymással majd de ő nem is foglalkozik velem egyáltalán csak amennyit feltétlenül muszáj. Pedig én is bíztam benne kicsit hogy talán bemutat a barátainak és engem is megszeretnek de már kezdem azt érezni hogy nem vagyok szimpatikus egyáltalán senkinek. Plusz ami még szintén bánt hogy hobbi szinten űzök egy videózos tevékenységet egy TikTok nevezetű appon. Kb. 3 éve csinálom és eddig büszke voltam arra amit elértem, 250 ember követett, nekem ez is nagynak számított, de aztán jött az új "tesóm" és kiderült, hogy pár hónap alatt több tízezer követője lett. Ügyesen táncol, szép lány, tökéletes alakja van és mellette egyre jobban elnyomva érzem magam ami már lassan oda torkollik hogy semmi önbizalmam sincs. Eddig se volt sok de most mégannyi sincs. Nincs semmi, amire azt mondhatnám hogy jobb lennék nála. De nem is ez zavar igazán mert nem is az a cél hogy őt legyőzzem csak nem tudom megtalálni azt amiben igazán jó lehetnék, és lassan úgy érzem depressziós leszek emiatt. Ráadásul nehezíti szeptember óta a helyzetet hogy van egy srác aki nagyon nagyon tetszett már régóta csak hát én 17 ő meg 23 éves és nem sok esélyt éreztem hogy valaha is észrevehet és így is lett mikor apukám barátnőjének a lánya összejött vele. Ő kapta meg. Ebben is ő "győzött". Ott zuhantam össze teljesen és egyszerűen nem értem mi velem a baj. Miért nem vagyok szimpatikus senkinek? Miért nem szeret senki a társaságomban lenni? Apukámmal ezt sajnos nem tudom megbeszélni mert szerinte egy csak természetes tiniérzelem és majd elmúlik, a mostohaanyámmal meg nyilván nem beszélhetem meg hogy féltékeny vagyok a saját lányára. Így viszont nem tudom mit tegyek. Köszönöm a segítséget

13 24416
Névtelen
Mar 2

Aki elvált gyerekes pasival jött össze, szoktatok kettesben is programokat is csinálni?

Ha egy elvált, gyerekes pasi összejön valakivel, akkor tud időt szakítani a másikra (kettesben), vagy az ilyen nő csak közös programokra, játszótérre elmenésre, meg ehhez hasonlókra számíthat? Elsősorban olyanok véleménye érdekelne, akik voltak már hasonló helyzetben.

4 3869
aki-elvalt-gyerekes-pasival-jott-ossze-szoktatok-kettesben-is-programokat-is-csinalni
4 3869

×





© 2020 - quanswer
A tartalmak személyessé tétele, a hirdetések személyre szabása és mérése, valamint a biztonságosabb használat érdekében cookie-kat használunk.
Az oldal használatával elfogadod a cookie-k általunk történő használatát a Quanswer-on és azon kívül.
Tudj meg többet